Egerszolát

ismertető, Egerszoláti képek, galéria




Egerszólát

A Bükkalján, Egertől 12 km-re nyugatra, a Rábca-patak völgyében, a Szóláti-patak két partján található Egerszólát. A kisközség a Mátra és a Bükk választóvonalában a Rábca patak völgyében a Prédahegi és Farkashegy tövében Egertől 10 kilométernyire fekszik. Lakossága több mint 1100 fő.


LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


A községben több nemesi kúria és udvarház is épült. A XIX. század első felében építette az Andreánszky család az Egri útból nyíló pincesor végén, a falu fölött, szabadon álló, földszintes, klasszicista stílusú kúriáját (Andreánszky-kúria).

A Fő út 56. szám alatt található 2300 m2-es parkosított, füves, fás kert közepén álló Szórád-kúria 1864-ben épült, jelenleg vendégházként üzemel. A hajdani Csernus-, jelenleg Brezovay-kastélyt a Fő út 62. szám alatt találjuk. A kastélyt Csernus Sándor építette 1773-ban klasszicista stílusban. Jelenleg magántulajdonban van, szállóként üzemel.

Egerszólát középkori templomának romjait, mely Alsószóláton állt, az 1829-es adatok még említik. A település jelenleg is álló római katolikus templomát (titulusa: Nepomuki Szent János) 1734-ben kezdte építtetni özv. Farkas Istvánné helyi földesúr.

A településen két műemléki oltalom alatt álló szobor is található, melyek a bükkaljai kőértékek szép példái. Az egyik az Egri út 13. sz. előtti régi temetődomb lábánál kőoszlopon álló, a Szentháromságot ábrázoló (Kőkereszt Pietával), a másik a Fő út 44. sz. előtt álló, későbarokk Nepomuki Szent János-szobor.

Említésre méltók még a településen a népi építészet emlékeit őrző régi lakóházak. A lakóházak mindegyike tornácos, úgynevezett kontyolt tetővel épült.

BORKULTÚRA


A község határában érlelődő szőlők közül az Egerszóláti Olaszrizling világhírnévre tett szert. Napjainkban a szőlő telepítése az Egri Bikavér alapanyagául szolgáló kék fajták térnyerése felé tolódott el.

A faluban lehetőség van a régi borospincék és az új pincesor megtekintésére is. A régi borospincék két csoportban helyezkednek el. Az Egri úton - többszintű pincék - és attól északra a Boros utcában – ahol egy a török időkből származó pince is található. Az új pincesor az Árpád úti-tó mellett épült a 80-as években. A 19 pince érdekes látványt nyújt az ide ellátogatóknak, mivel az erdő szélén lévő láncként felfűzött pincék egységes kialakításúak.

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK


A településtől délre található a Szóláti-patakon felduzzasztott Egerszóláti-tó, melynek növény- és állatvilága jelentős természetvédelmi értéket képvisel.

TELEPÜLÉSTÖRTÉNET


A település az első okleveles említésben Zowlak néven jelenik meg 1248-ban. 1412-1447 között Alsozolath és Felsewzolath nevű falurészek tűnnek fel. Eger 1552-es török ostroma alkalmával a falurészek elpusztultak és csak 1699 körül kezdett újra benépesülni Felsőszólát, de Alsószólát továbbra is néptelen pusztai birtok maradt.

A település birtokosai a XVIII. század végétől a Szerémi, Berthóti, Hügyei, Farkas, később a Szabó, Csernus, Adics, Vecsey, Mocsáry családok voltak.

Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az idegenforgalmi tevékenység. A Brezovay- kastélyban kialakításra kerülő szálláshelyek várhatóan pezsdítő hatással lesznek a vendéglátás, a bor-, a lovas-, vadász-, kerékpáros-, vár- és gyógyturizmus élénkítésére.

Települések Egerszolát közvetlen közelében

Települések Egerszolát környékén